– Nincs jelentkező a vasipari szakmákra annak ellenére, hogy a környék szinte minden érdekelt cége azonnal felvenné a végzősöket – mondta Fábián Imre, a kapuvári Berg Gusztáv Szakiskola igazgatója. A Bergben három éve indították először az úgynevezett másodképzést, melynek lényege, hogy a vasipari alapképesítést szerzett tanulók egy év alatt elsajátíthatják a CNC-esztergályosi szakmát. Az elmúlt években tízen végeztek ebben a szakmában Kapuváron, pedig a környék érdekelt cégei az összes végzősnek azonnali munkalehetőséget adnának.
Fábián Imre közölte, jelenleg mindössze három diák választaná ezt a szakmát. Az igazgató szerint a teljes magyar szakképzés van válságban. Mint mondta: a felnőttképzésre szakosodott ilyen-olyan cégek, intézmények egy része már egy év alatt mesterséget ad a fiatalok kezébe. – Ez csak a pénzre megy, nincs gyakorlati képzés, nincs szakmai alapozás, nálunk három év alatt tanulnak meg egy szakmát a fiatalok – tette hozzá.
Több, nevét nem vállaló szakember szerint már az oktatás alapjaival baj van. A fejkvótarendszer miatt a gimnáziumok szinte a kettes tanulókat is felveszik, a szakiskolákba jórészt a még ennél is gyengébb diákok kerülnek.
– Egy jó szakma megszerzéséhez is kell némi gondolkodás és intelligencia – jegyezte meg egy szakoktató. Úgy véli, nemcsak az iskolákat és a tanárokat kellene minőség-ellenőrzésnek alávetni, de a
diákokat is. Ehhez Fábián Imre hozzátette: a mai fiatalok egy része talán nem is akar dolgozni. – Mind a családban, mind az általános iskolában hiányzik a munkára nevelés – mondta az igazgató.
A Berg-szakiskola gyakorlati mqhelyében ottjártunkkor alig fél tucat diák foglalkozott a fémipari alapismeretek elsajátításával, közülük is csak egy-két tanuló állt a CNC-gépek mellett. Egyikük, a tizenhét éves csornai Aranyos Imre három éve jár át Kapuvárra. Mint mondta: döntésében épp a tanmqhely megléte játszott nagy szerepet. A fiatalember úgy véli: jól választott, van jövője a vasipari szakmának, ezen belül a CNC-esztergályosnak.
Az előbb említett biztos vasipari jövőt támasztotta alá Nagy Béla, a veszkényi Met-Na Kft. ügyvezetője. Hangsúlyozta: jelenlegi hetvenfős létszámukat akár tíz-tizenöt dolgozóval bővíthetné évente, ám nem talál megfelelő vasipari szakembereket. – A szülők nem irányítják ebbe a szakmába gyermekeiket, azt gondolván, hogy még mindig a régi zajos és koszos munkahelyek jellemzőek, pedig már mi is a legmodernebb technikát használjuk – mondta az ügyvezető. A gépek mellett már bankos szakemberek és informatikusok is dolgoznak, átképzéssel esztergályosként foglalkoztat főiskolát végzetteket is. Hiába ápol jó kapcsolatot a munkaügyi kirendeltséggel, nem tudnak kiközvetíteni dolgozókat.
– Akkora a megrendelésállományunk, hogy már új csarnok építését kezdtük el, de félek, nem lesz kivel megtölteni. Azt gondolom, immár a térség fejlődésének legfőbb gátja a szakemberhiány – hangsúlyozta Nagy Béla. Kijelentette: a körülményeket akár a szülőknek is megmutatná, több támogatást adna a szakiskoláknak, de valahogyan rá kell szorítani a fiatalokat a szakma tanulására. Nagy Béla szerint már akkora a szakemberhiány, hogy a cégek egymástól csábítgatják el a jó szakmunkásokat. Az előzőekkel megegyezően nyilatkozott nemrég a beledi Wiedenmann Kft. cégvezetője, Pálkövi Tamás is, aki szintén nem tudja, honnan „szerez" vasipari dolgozókat a közeljövőben induló új beruházásához (Kisalföld, 2007. január 18.).